Becsó Zsolt

SalgótarjánRákóczi út 13. I/106.1. választókerület
2015 Oct. 13 12:47

Becsó Zsolt a Modern Városok Programról

A Modern Városok Program Keretében Várható Miniszterelnöki Látogatással Kapcsolatosan Megjelent Sajtóhíreket És Polgármesteri Nyilatkozatokat Kommentálta Nemrégiben Sajtótájékoztatón Becsó Zsolt, Kelet-Nógrád Országgyűlési Képviselője.

 

Az ilyen megállapodásokról általában:

 

Huszonhárom megyei jogú város közel felébe látogatott el már a miniszterelnök, ahol minden esetben egyedi megállapodások születtek – ezek Kormányhatározat formájában a Magyar Közlönyben is megjelentek és rögzítésre kerültek.

Egy biztos: gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos feladatok állnak a középpontban, mely illeszkedik a központi gondolkodáshoz is, miszerint az uniós források 60%-át erre a szegmensre kell fordítani szemben a korábbi tervezési időszak 16%-ával

– emelte ki Becsó Zsolt.

A képviselő elmondta továbbá: iparterület-fejlesztést tulajdonszerzéssel támogat általában a kormány, de elvárják ugyanakkor, hogy a városok a saját TOP kereteikből egészítsék ki az állami segítséget. Pozitív oldala ezen megállapodásoknak azonban, hogy részeik lehetnek egyes, az Európai Unió által nem támogatott – általában sporthoz vagy kultúrához kapcsolódó – fejlesztések is. Megjelenhetnek humán fejlesztési elemek, így például kórházfejlesztés is. Fontos a komplexitás, a rendszerben való gondolkodás.

A város egy év után eljutott oda, hogy valamilyen elképzeléseket, “szösszeneteket” felvillantsanak

– állapította meg a képviselő.

 

A megfogalmazott kérésekről

 

Ezer új munkahely. Nem a kormány feladata az, hogy a reálgazdaságban munkahelyeket teremtsen. Ugyanakkor természetesen a feltételrendszerek alakításában meghatározó szereppel bír.

A kormány alapvetően a közfoglalkoztatáson keresztül tud jelentős támogatást nyújtani a foglalkoztatás területén – ahogyan teszi is ezt Salgótarján esetében is. Megteremti ennek a költségvetési fedezetét és biztosítja a város számára. Amikor a miniszterelnök ellátogatott Salgótarjánba, közel sem azokat az ígéreteket fogalmazta meg, melyeket Dóra Ottó polgármester említett.

2012-ben Nyíregyházán és Salgótarjánban az első találkozók célja az adósságkonszolidáció volt. Salgótarjánt mintegy 2 milliárdos hiányából váltották ki, melyhez 3 milliárd forint működési támogatás is érkezett. Itt fogalmazta meg a polgármester szerint azt, hogy 2014-re elérhető a teljes foglalkoztatottság. A pontos megfogalmazás azonban: “törekszik rá”.

A teljes foglalkoztatottság ugyanakkor nem azt jelenti, hogy mindenkinek van munkája. Alapvetően azok számára nyílik munkalehetőség, akik tényleg betudnak, vagy be akarnak kapcsolódni. Bármilyen segítséget is nyújt a kormányzat, Salgótarján viszonylatában sosem lesz olyan szituáció, hogy mindenkinek lesz biztos, munkaalapú megélhetése.

21-es.

Felelős politikus ilyet nem ígér, hogy 2014-re befejeződik a 21-es négysávosítása, amikor 2012-ben még csak a hevei két szakasz átadása történt meg és több mint 30 kilométer hiányzott. Ez valótlan állítás, hogy ilyen megfogalmazódott. Az fogalmazódott meg, hogy kiemelten folytatódik a négysávosítás. Át is adtunk azóta újabb szakaszokat

– mondta Becsó Zsolt.

Ipari Park. Ezzel kapcsolatban már a 2014-es miniszterelnöki látogatáskor hangzott el kijelentés.

A kormány nem hoz létre ipari parkot – ipari park kialakítását támogatja. Ezt fogalmazta meg a miniszterelnök, mivel akkor már megvolt a döntés, miszerint Salgótarjánnak – a fajlagosan legmagasabbnak számító – 9,2 milliárd forrást biztosítanak a TOP keretében. Ezen belül lehetőség nyílik arra, hogy ipari területeket kialakításon, közművesítsen, feltáró utakat építsen ezekhez. Ez azért fontos, mert az állami segítséget a saját forrásokból is ki kell egészíteni.

Az már külön probléma, hogy azóta eltelt egy év és nem történt semmi ebben a városban. Gazdaságilag a totális leépülés jelei láthatóak. Sokkal rosszabb a helyzet, mint amilyen állapotban 2014-ben átvették a szocialisták a város irányítását.

És hogy ne legyünk igazságtalanok: a 21-es főút kapcsán, amikor ők voltak irányító pozícióban, kiválasztottak két nyílegyenes szakaszt, aztán 1,3-1,5 kilométeres szakaszokat építettek meg. Mindenhol más kivitelezővel, úgy hogy három hónap múlva már lehetett a kátyúkat javítani. 2006-ban azt fogalmazták meg a választási kampányban, hogy 1 óra alatt elérhető lesz Budapest – emlékezetünk rá a város fölé magasodó hirdetőtábláról. Kicsit szerényebben kellene tehát ezekhez a kérdésekhez hozzáállniuk.

 

Összefoglalva

 

Egy éve tele volt vele a kampány, hogy még a világ végére is elmegy a polgármester úr, mert a legfontosabb a munkahelyteremtés. Az elmúlt egy évben sajnos nagyon keveset hallottunk a munkahelyteremtésről. Azt látjuk, hogy folyamatos leépülés van szinte minden területen, de hogy nem ment el a világ végére az biztos.

Maximum Ujhelyi Istvánig Brüsszelbe, ahol kitűzték a vörös zászlót a vörös bástyára és elfogadták a „közel a bukás” nyilatkozatot. Közel a vég, közel a kormány bukása – jelentették ki és megállapították, hogy ebben a helyzetben döntő szerepet kell játszani a vörös bástyáknak, így Salgótarjánnak is.

Arról nem is beszélve, hogy az EP képviselő irodát nyitott, de csak egyszer volt a városban… Salgótarján lassan az irodák városa lesz: most éppen Lukács Zoltán, egy tatabányai képviselő nyitott irodát. Van még néhány baloldali képviselő – nyithatnak ők is nyugodtan irodát. De azért az egy kicsit abszurd, hogy az egyik irodát az az ember nyitja, aki meg akarja buktatni a kormányt és vörös bástyaként tekint Salgótarjánra, a másikat pedig az a képviselő, aki a miniszterelnök tusnádfürdői, migrációval kapcsolatos beszédét követően közösségi oldalán azt posztolja ki, hogy öklendeznie kell Orbán Viktortól. Így várják a kormányt a kéréseikkel…

Adósságkonszolidáció, jelentős fejlesztések – ezeken a területeken az elmúlt egy évben semmi sem kötődik ehhez a városvezetéshez. Bármi is történt, az mind az előző városvezetés, illetve a kormányzat érdeme.

Hulladékgazdálkodás, hulladékrekultivációkerékpárút, szociális városrehabilitáció, funkcióbővítő városrehabilitáció, geoparki fejlesztések… Az más kérdés, hogy ki adja már át ezeket a beruházásokat és meghívják-e azokat, akik tevékeny szerepet töltöttek be ezen fejlesztésekben? De folytathatjuk: garzonház és kolduspaloták megújítása, kórházi fejlesztések, bölcsőde építése – 1050 négyzetméteren. Mi ugye bölcsődét építettünk a jövőnek és nem villát saját magunknak. Bármi, ami ebben a városban történt, az a kormánynak és döntő részben az előző városvezetésnek köszönhető. De ne legyünk igazságtalanok, mert soha ennyi minden nem történt ebben a városban, mint az előző években.

Nem jó ómen kiragadunk három dolgot – ráadásul valótlanul –, mintha nem történt volna itt semmi. Elég nehéz lenne összeszedni, hogy mi is történt részükről az elmúlt egy évben – de ez majd egy külön értékelés lesz.

 

Modern Városok Program

 

Konstruktívak vagyunk, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy minél több fejlesztést tudjunk elindítani – nem csak a városban, hanem térségében is

– jelezte a képviselő.

Barnamezős területek gazdasági célú rehabilitációja. Acélgyár, Zagyva-rakodó, Ötvözetgyár, Öblösüveggyár – ezen területekkel valamit kezdeni kell, stratégiailag gondolkodni kell róla. Az egyik ilyen lehetőség ezen területek gazdasági célú rehabilitációja, de ez igaz még a Salgótarján Külső Vasútállomás körüli területekre is. Itt sok támogatandó tevékenység van, amire lehet forrásokat lehívni: ingatlanvásárlás, projekt-előkészítés, bontás, kármentesítés, infrastruktúra-fejújítás, tereprendezés, stb. Saját TOP keretében is rendelkezik a város erre 2,4 milliárd forinttal.

Tehát nem kell várni itt a kormányzatra, lehet önállóan stratégiailag gondolkodni.

Zöldmezős iparterületek kialakítása. Nem tudunk fogadni jelentős munkahelyteremtéssel együtt járó beruházásokat. Ez kulcskérdés lesz. Azonban azt is látni kell, hogy a városban a lehetőségek korlátozottak. Van erre példa más megyei jogú várossal megkötött megállapodásokban, hogy ki kell nyitni ezt a kérdést. Ha mi legalább 150-200 vagy akár 300 hektárban is gondolkodjunk, akkor azt nekünk a “keleti iparmedencében” kell megoldani, a 21-es mentén, ha szükséges akkor egészen lenyúlva akár Szurdokpüspökiig. Itt, helyben ezt nem tudjuk megoldani, a domborzati viszonyok nem teszik lehetővé, nincs terület, ki kell nyitni tehát a kérdést. Ha lehetett gondolkodni Miskolcon 1000 hektárban, Debrecenben vagy Zalaegerszegen szintén többszáz hektárban, akkor itt is ilyen nagyságrendben kell gondolkodnunk.

Irodaházak foglalkoztatási célú rehabilitációja. Rengeteg épület áll üresen a városban.

Nem tudom ezt precízen felmérték-e már, mert ezek fontos kérdések. Milyen tartalommal tudnánk ezt megtölteni? Hogyan lehetne megoldani, hogy több száz fiatal számára állami back-office tevékenységet lehessen idehozni? Vannak ötletek, de ezzel foglalkozni kell, mert magától nem fognak a dolgok megtörténni.

Ipari Park III. ütem. Ürességtől tátong. Ezen a területen – a zalaegerszegi mintára – egy műhelyinkubátort lehetne létrehozni. Ezt a koncepciót, mely kis- és középvállalkozások számára nyújtana különböző szolgáltatásokat, szintén adoptálni lehetne.

Rekreáció. Tóstrand, Karancs-Medves vidéke, Kemping, Strand, Medves Hotel térsége. Erre külön akcióterületi fejlesztés kell. Kreativitásra van szükség.

Rengetegen vannak a kabinetben, rengeteg embert pénzelnek a felügyelő bizottságokban. Lehetne nekik néha egy kicsit összeülni, ötletelni.

Lehetne gondolkodni olyan kiemelt sportágak hazai központjaként ebben a térségben, melyek illeszkednek a térséghez. Tájfutás, triatlon, hegyikerékpár, stb. Ezekben és további egyéni sportágakban nagyon jó eredményekkel és adottságokkal bírunk, adná magát, hogy egy ilyen fejlesztés megtörténjen. Kezdeményezni lehetne egy ötvenméteres uszoda megépítését is.

Kutatás, fejlesztés, innováció. Pontosítás: itt nem a Trigon Kft. hanem a Salgótarjáni Innovációs Központ Nonprofit Kft. lehet szereplő.

Turizmus. Zagyvához kapcsolódó kerékpárút fejlesztés Hatvan környékén már megtörtént, ezt folytatni kellene és rákapcsolni Szentkutat, Hollókőt. A Novohrad – Nógrád Geoparkban is vannak lehetőségek, de Salgótarjánon kívül. Most már ebben a körben is itt az ideje annak az, hogy Salgótarjánon kívüli fejlesztések legyenek.

Alkalmazott Integrációs Kutatások Közép-európai Intézete. Röviden összefoglalva itt az észak-magyarországi és dél-szlovákiai határszakaszon kialakuló “szegénytengely” társadalmi felzárkóztatásának új megközelítését, új módszertanon alapuló eszközökkel való kezelését lehetne megvalósítani. Ez túlmutat Magyarországon a demográfiai problémák kezelésében, így az elöregedés, a társadalmi csoportok integrációja és további kutatások tekintetében – ennek központja itt lehetne Salgótarjánban, az üresen álló ingatlanok valamelyike adhatna helyet egy ilyen intézménynek.

Közösségi főiskola. A legutóbbi megyei közgyűlési ülésen vetette fel újfent a város szocialista főtanácsadója, hogy a FIDESZ volt aki bezárta a főiskolát – mintha a mi bűnünk lenne. Nagyon világosan szeretném megfogalmazni: a főiskolát a szocialisták akarták bezárni! A megye és a város összefogása mentette meg, hogy a kardinális problémák felmerülését követően még három és fél évig tudott működni. Ebben az időszakban a megye és a város mintegy 240 millió forint támogatást nyújtott az életben maradás érdekében – emelte ki Becsó Zsolt

“Négylábas megállapodás” volt akkor: megye, város, főiskola – és ki volt a negyedik? Boldvai László országgyűlési képviselő. Ő vállalta a negyedik lábat a kormányzat felé. Ez az egy láb, amely nem működött. Összesen 32 millió forintot tudott idehozni négy év alatt a városba, ebből 15 millió kapcsolódott a főiskolához. Ők bezárták volna. Ha mi akkor kimondottan csak politikai vonalon gondolkodunk és döntünk, akkor azt mondtuk volna, hogy szocialista kormány van, ha nem akarják, akkor zárják be a főiskolát. Mi megmentettük a főiskolát. A város meg a megye!

És bizony lettek volna feladati a főiskolának is… Miért nem tettek azért három és fél év alatt, hogy a főiskola vonzó legyen a tanulók számára. Miért nem léptek az önfenntartó állapot irányába? Ezek nem történtek meg. Jöttek, nyújtották a kezüket újra és újra. A megyét azonban addigra átstrukturálták, a város pedig egyedül már nem tudta felvállalni a finanszírozást – ez a helyzet. Olvasom, hallom, hogy szerintük az előző városvezetés zárta be a főiskolát. Nem, ez a szocialisták felelőssége.

És itt máris egy dolgot felvetek. Ezt egyszer már javasoltam a városházán is. Úgy kezelik ezt a kérdést, mint salgótarjáni kérdés – ez az övék, az ő sikerük. Uraim! Salgótarjáni székhelyű felsőoktatásról van szó. Ennek meg kell nyerni Nyugat-Nógrádot; Balassagyarmatot, Rétságot, Szécsényt, de Bátonyterenyét és Pásztót is, sőt még nagyobb térségben kell gondolkodni. Be kell vonni őket, mert ha nem fogják magukénak érezni ezt a közösségi főiskolát, akkor lépéseket sem fognak tenni, hogy ezen városok térségeiből a gyerekek ezt az intézményt válasszák. Megint rossz irányban bűvészkednek. Nyitni kellene…

 

125 millió forint

 

Kérdésünkre az országgyűlési képviselő elmondta: személy szerint örül a kormányzat támogatásának, ez is mutatja: nem hagyta magára a várost a kormány.

11 hónap alatt 185 millió forint működési problémákat enyhítő támogatás érkezett. A 2006-2010 közötti időszakhoz képest ez már közel az akkori összeg hatszorosa, egy év alatt. Nyilvánvalóan nem lesznek elégedettek, mert ennél magasabb összegre nyújtottak be kérelmet, de ez nem automatizmus. Véleményem szerint már itt kellene szűrni kincstári szinten a kérelmeket, mert sokan úgy gondolják, hogy összeraknak egy ilyen igénylést, beleraknak mindent, amit csak lehet, benyújtják és ha az beérkezik, akkor az már szakmailag rendben van. Itt azonban több szempontot is néznek, de láthatóan odafigyelt a kormány Salgótarjánra. Még akkor is örülök ennek, ha esetleg ezzel nem lesznek elégedettek a város vezetői.

Most már eltelt egy év és ha látják, hogy problémák vannak, akkor meg kellett volna tenni ilyen-olyan intézkedéseket a költségvetési nehézségek kezelésére. (Miközben az előző év zárásánál 940 millió forint többlet volt a költségvetésben – még hogyha ezek egy része feladattal terhelt volt is.) Én még eggyel sem találkoztam ilyennel. Tízmilliók elmennek a kabinetre, tízmilliók a felügyelő bizottságokba, és újabb tízmilliók egyéb más olyan kiadásokra, amelyeken talán egy ilyen helyzetben pont szorosabbra lehetne fűzni az övet. 

Forrás:3100.hu

Dr. György István

BUDAPEST X. KERÜLET, BUDAPEST XIX. KERÜLET
  • istvan.gyorgy@fidesz.hu
  • Kőbánya: 1/260-2714
    Kispest: 20/242-7079
  • Halom u.
    szerda-csütörtök: 14.00-17.00

    Ady Endre út
    hétfő-péntek: 10.00-18.00
  • 1105 BUDAPEST X. KERÜLET,
    BUDAPEST XIX. KERÜLET
  • BUDAPEST X. KERÜLET
    1105 Budapest, Halom utca 37/b

    BUDAPEST XIX. KERÜLET
    1196 Budapest, Ady Endre út 91.
eseménynaptár